Artúr király és a Kerekasztal lovagjai

"Oly történetet mondok el, / mely bízvást nyílt fülekre lel, / a királyról, kinek híre / sok ajkon él itt s messzire; / s igaz, mit földjén mondanak: / neve örökre fönnmarad" - így ír a XII. századi ófrancia költő, Chrétien de Troyes. Amit mond, még ma is, több mint nyolcszáz. Folytatás ›› év távlatában megállja a helyét, hisz Artúr király él az emlékezetünkben. Sikeres filmek, musicalek, regények és képregények hőse lett a modern időkben, de az ezotéria és a spiritualizmus híveit is vonzza titokzatos, legendák övezte világa. Fényéből mit sem veszítő hírnevét és Kerekasztalának mítoszát azok az irodalmi, képzőművészeti és építészeti alkotások öregbítik, amelyeket hosszú évszázadokon át megihletett legendává lett élete és lovagjainak valóban mesébe illő tettei. A XII. és XIII. században Geoffrey of Monmouth angol püspök és krónikás, majd Chrétien de Troyes, Robert de Boron és Robert Wace, valamint Wolfram von Eschenbach, a XV. században Sir Thomas Malory remekművei öregbítették hírnevét. Az újabb korok sem maradtak el nagyszerű elődeik mögött, a XIX. században Alfred Tennyson angol költő állított lírai emléket Artúrnak és körének. De ugyancsak a XIX. századtól napjainkig Richard Wagner zenedrámái, ezek a komplex remekművek, zene és szöveg tökéletes összefonódásának halhatatlan mintaképei voltak a legnagyobb hatással a művészeteket kedvelő közönségre. A Trisztán és Izolda, a Parsifal, a Lohengrin a világ operaházainak repertoárdarabjai. Franz Baumer kísérletet tesz a rejtély megoldására, hogy ki is lehetett valójában Artúr király. Vizsgálatához különböző történeti és irodalmi forrásokat használ fel, s így egy izgalmas korképét tárja az olvasó elé. A(z) Artúr király és a Kerekasztal lovagjai (Könyv) szerzője Franz Baumer.